Meghívás a szent életre

Bevezetés

Isten arra hívott el bennünket, hogy higgyünk benne, hozzá tartozzunk, és egész életünkkel őt szolgáljuk. Péter apostol különleges méltóságról és komoly küldetésről ír:

„Ti pedig választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, megtartásra való nép vagytok, hogy hirdessétek Annak hatalmas dolgait, a ki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket;” 1Péter 2,9 – Károli

Ezek a szavak megmutatják, kik vagyunk, és azt is, mire hívott el bennünket Isten. Kihívott a sötétségből, hogy az ő világosságában járjunk. Szent nemzetté és királyi papsággá tett bennünket, hogy életünkkel és szavainkkal hirdessük hatalmas dolgait.

A szentségre szóló elhívás mindenkit érint, aki Jézust akarja követni.

ÉLETRE ÉS BÉKESSÉGRE SZÓLÓ SZÖVETSÉG

Malakiás próféta Lévi szövetségéről beszél:

„És megtudjátok, hogy azért adtam néktek e parancsolatot, hogy szövetségem legyen a Lévivel, azt mondja a Seregeknek Ura.” Malakiás 2,4 – Károli

Lévi törzse különleges szolgálatra volt kiválasztva. A papok feladata az volt, hogy Isten előtt éljenek, őrizzék az igazságot, tanítsák a népet, és életükkel is megmutassák az Istenhez vezető utat.

Péter apostol szerint Jézus tanítványai királyi papságot alkotnak. Ez nem olyan rang, amely mások fölé emel. Istentől kapott szolgálat és felelősség. Arra hívattunk, hogy hozzá tartozó, neki odaszentelt életet éljünk.

Isten így beszél a Lévivel kötött szövetségről:

„Szövetségem volt vele életre és békességre, és félelmül adtam azt néki és félt engemet, és megalázta magát az én nevem előtt.” Malakiás 2,5 – Károli

Az Istennel való élet alapja az istenfélelem és az alázat. Aki féli Istent, annak Isten akarata fontosabbá válik saját kívánságainál, büszkeségénél és az emberek véleményénél. Nem akarja megmagyarázni vagy mentegetni a bűnt. Kész megalázni magát, amikor Isten világosságot ad arról, amit önmagában meg kell tagadnia.

Isten szövetsége „életre és békességre” szólt. Az igazi élet és békesség abból fakad, hogy átadjuk magunkat Istennek. A bűn nyugtalanságot, megkötözöttséget és sötétséget hoz. Az engedelmesség életre és békességre vezet.

IGAZSÁG A SZÁJBAN, EGYENESSÉG AZ ÉLETBEN

Isten Lévi szolgálata mellett azt az életet is bemutatja, amely e szolgálat mögött állt:

„Igazság törvénye volt az ő szájában, és nem találtatott álnokság az ő ajkaiban; békességben és egyenességgel járt velem, és sokakat megtérített a bűnből.” Malakiás 2,6 – Károli

Ebben az egyetlen versben a szent élet több ismertetőjelét is megtaláljuk.

Igazság volt a szájában. Nem azt mondta, amit az emberek hallani kívántak. Hűséges maradt Isten beszédéhez.

Nem volt álnokság az ajkain. Nem mutatott mást kifelé, mint ami a szívében volt. Isten előtt tiszta és őszinte életre törekedett.

Békességben és egyenességgel járt Istennel. Ismerte Isten törvényét, és engedelmeskedett neki. Élete és tanítása egy irányba mutatott.

Ez a szentség a hétköznapi életben. Megmutatkozik abban, hogyan beszélünk, mit teszünk, miként viselkedünk a kísértések között, és milyen gondolatoknak engedünk helyet a szívünkben. A szent élet nem vallásos külsőség. Jézus életének kell kibontakoznia bennünk.

SOKAKAT MEGTÉRÍTETT A BŰNBŐL

Lévi helyesen beszélt, egyenesen járt, és élete másokra is hatással volt: „sokakat megtérített a bűnből”.

Az Istennel járó életnek ereje van. Amikor valaki győzelmet nyer a harag, az irigység, az önzés, a tisztátalanság, a büszkeség és a képmutatás felett, élete arról tesz bizonyságot, hogy Jézus valóban meg tud szabadítani a bűn uralmától.

Nem önmagunkat kell példaként állítanunk mások elé, mintha saját erőnkből lennénk jók. Jézust kell követnünk. Ő ad kegyelmet ahhoz, hogy nemet mondjunk a bűnre, felvegyük keresztünket, és Isten akaratát cselekedjük. Így válhat életünk világossággá és mások számára is meghívássá.

A SEREGEK URÁNAK KÖVETE

Malakiás tovább folytatja a papi elhívás bemutatását:

„Mert a papnak ajkai őrzik a tudományt, és az ő szájából törvényt várnak, mivel a Seregek Urának követe ő.” Malakiás 2,7 – Károli

A követ nem a saját üzenetét hirdeti. Annak szavait adja tovább, aki elküldte. Ezért annak, aki Istenről beszél, őriznie kell Isten beszédét. Az igazságot nem igazíthatjuk saját érdekeinkhez vagy korunk változó véleményéhez.

A helyes beszéd önmagában még nem elegendő. A követ életének összhangban kell állnia az üzenettel. A világ figyeli, mit mondunk Jézusról, és azt is, követjük-e őt, amikor próbába kerül a türelmünk, becsületességünk, tisztaságunk és szeretetünk.

SZENT ÉLETRE HÍVATTUNK

Isten kihívott bennünket a sötétségből. Nem azért, hogy annak határán maradjunk. Azt akarja, hogy az ő csodálatos világosságában járjunk.

A szent élet nem emberi tökéletesség és nem üres vallásosság. Olyan élet, amely folyamatosan Isten világosságába áll, engedelmeskedik az igazságnak, és Jézust követi. Amikor Isten rámutat bennünk valamire, ami nem tetszik neki, megalázzuk magunkat, megtagadjuk azt, és a jót választjuk.

Erre hív ma is az Úr:

Lépj ki a sötétségből! Ne köss békét a bűnnel! Engedd, hogy Hirdesd Isten igazságát a száddal, és ne legyen álnokság az ajkaidon! Járj vele békességben és egyenességgel! Legyen az életed annak bizonysága, hogy Jézus megbocsátja a bűnt, megszabadít annak uralmától, és győzelmet ad fölötte!

Isten királyi papsággá és szent nemzetté hívott el bennünket. Azért vezetett ki a sötétségből, hogy Jézus nyomdokain járva egész életünkkel hirdessük az ő hatalmas dolgait.